2020. 12. 24.

Az idei adventi kalendáriumunkban köznevesült tulajdonneveket ismertetünk röviden.

Mai, utolsó bejegyzésünkben a köznevesülés néhány helyesírási vonatkozásairól ejtünk egy pár szót. Ahogyan az AkH. 2015. fogalmaz a 201. szabálypontban: „A köznevesülés lassú folyamat. Ennek során az írásformák egy ideig ingadoznak a nagy kezdőbetűs, idegenesen írt tulajdonnévi és a kis kezdőbetűs, magyarosan írt közszói formák között. Az írásmódváltozásra csak akkor kerülhet sor, ha a társadalmi tudatban a köznévvé válás már elég széles körben végbement.”

Azt viszont nehéz megmondani, mikor lépte át egy szó vagy kifejezés a köznevesülés határát, és ebben a kérdésben a szakemberek sem feltétlenül értenek egyet. Jó példa lehet erre a december 13-ai bejegyzésünkben is idézett lucaszék, amely az Osiris-féle Helyesírásban és annak helyesírási szótárában is ebben a formában olvasható, az AkH. 2015. és az azon alapuló helyesírási szótár azonban még csak birtokos személyjeles alakulatként tartalmazza: Luca széke.

Az egyes források tehát eltérhetnek az írásformát illetően. Szintén példáink között szerepelt a Kossuth-csillag, amelyet csak így olvashatunk a különböző forrásokban, mellette viszont ott van például a jézuscsalán, amely Jézuscsalán formában is adatolható.

Más típusú helyesírási kérdést vet fel az Ernest Rutherfordról elnevezett kémiai elem magyar formája: az érvényben lévő 2008-as szaknyelvi szabályzat a radzerfordium alakot tartalmazza, ezzel szemben egy 2019-es ajánlás a raderfordium formát javasolja, így több szakember szerint ezt az ellentmondást azzal lehetne feloldani, ha a név eredeti alakjához igazodó rutherfordium forma lenne a követendő.

Felhasznált irodalom:

AH. 2015. = A magyar helyesírás szabályai. 12. kiadás. Akadémiai Kiadó. Budapest, 2015. https://helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/akh12

A raderfordiumtól az oganeszonig – a nemrégen felfedezett kémiai elemek magyar neve. Magyar Tudományos Akadémia. 2019. https://mta.hu/tudomany_hirei/a-nemregen-felfedezett-kemiai-elemek-magyar-neve-109907

Fodorné Csányi Piroska – Horányi György – Kiss Tamás – Simándi László. 2008. Szervetlen kémiai nevezéktan. A IUPAC 2005. évi szabályai. A Magyar Kémiai Elnevezés és Helyesírás Szabályai. Akadémiai Kiadó

Laczkó Krisztina – Mártonfi Attila 2004. Helyesírás. Osiris Kiadó. Budapest.

Laczkó Krisztina – Mártonfi Attila 2008. Helyesírási szótár. Osiris diákszótár 1. Osiris Kiadó. Budapest.

Tóth Etelka szerk. 2017. Magyar helyesírási szótár. A magyar helyesírás szabályai tizenkettedik kiadása szerint. Akadémiai Kiadó.

Minden kedves olvasónknak boldog karácsonyt kívánunk!

2020. 12. 23.

Az idei adventi kalendáriumunkban köznevesült tulajdonneveket ismertetünk röviden.

Eddig nagyjából Hajdú Mihály rendszerezését követve főként köznyelvi vagy szaknyelvi példákat mutattunk be. Azonban a szlengnek is jelentős szókincsbővítési módja a köznevesülés, így a mai példánk ebből a nyelvi rétegből származik: mariska ’marihuána’. Parapatics Andrea szavaival élve ebben az esetben valójában tréfás népetimológiáról beszélhetünk, hiszen itt egy személynév és a megnevezendő fogalom kiejtésbeli hasonlósága az alapja a tudatos hangsorváltoztatásnak.

Hasonló, a szlengben élő példák többek között: marihón(a)alja ’marihuána’, emil ’ímél; eminens diák’ (az utóbbi jelentésben a női párja az emília), robi ’robot, unalmas munka’, öngyula ’öngyújtó’, misi ’millió’, vili ’világos; villamos’.

Továbbvezető irodalom:

Hajdú Mihály 2003. Általános és magyar névtan. Személynevek. Osiris Kiadó, Budapest.

Parapatics Andrea Közszóvá váló személynevek a mai magyar szlengben. In: Parapatics Andrea főszerk., Doktoranduszok a nyelvtudomány útjain. (A 6. Félúton konferencia, ELTE BTK 2010. október 7–8.). Tálentum Sorozat 2. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 156–169. https://adoc.pub/kzszova-valo-szemelynevek-a-mai-magyar-szlengben-1038249f9e2de2fffec8b378bd40b1ec277334.html?fbclid=IwAR0phupa8UjUobgwzHSAzP5Mg5IjELr7yiFcJcOMEbyTxsdTZ97dG8mg0xY

Reszegi Katalin 2010. A köznevesülésről. Névtani Értesítő 32: 143–149. https://www.academia.edu/4401944/A_k%C3%B6zneves%C3%BCl%C3%A9sr%C5%91l_On_proper_name_common_noun_changes_?fbclid=IwAR230BTPR4vgZxS50J4dt496MFyPNgrL3OWEVO72GByzU0foA7MW_F54Bro

J. Soltész Katalin 1979. A tulajdonnév funkciója és jelentése. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Takács Judit 2020. Köznevesült tulajdonnevek szótárainkban. Farkas Tamás – Slíz Mariann szerk., Tulajdonnevek és szótárak. ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet – Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest. 231–240. http://real.mtak.hu/112302/1/15_Tsz_2020.pdf?fbclid=IwAR2PJnw5yJTp__b4oU_ert2pKp2TI6497x-3OrUUumrd4jrRJXg3EnfztHo

2020. 12. 22.

Az idei adventi kalendáriumunkban köznevesült tulajdonneveket ismertetünk röviden.

1895-ben ezen a napon készítette Wilhelm Conrad Röntgen az első röntgenképet – a felesége, Anna Bertha Ludwig kezéről –, ezért a mai példánk egy róla elnevezett fogalom megnevezése: röntgensugárzás.

Hasonló, fogalmakat jelölő megnevezések például: priznic (gyógymód, illetve borogatás Vincenz Prießnitz orvos nevéből), szadizmus (de Sade márki nevéből), jeremiád (’panaszdal’; a bibliai Siralmak könyve mintájára, amely talán Jeremiás prófétához köthető), panama (’kalap; ruhaanyag’, illetve ’sikkasztás’ jelentésben is a közép-amerikai Panama nevéből), biedermeier (XIX. századi stílusirányzat egy kitalált figura, Gottlieb Biedermaier, később Biedermeier nevéből).

2020. 12. 21.

Az idei adventi kalendáriumunkban köznevesült tulajdonneveket ismertetünk röviden.

Ma, Tamás napján a ’kételkedő személy’ jelentésű tamás szó a példánk, amely a bibliai Tamás apostol nevéből köznevesült. A megnevezés alapja az, hogy Tamás apostol, akinek a neve az arámi ’iker’ jelentésű szóra vezethető vissza, kételkedett Jézus feltámadásában.

Hasonló, belső tulajdonságra utaló szavak például: kaján ’kárörvendő’ (< Káin), mecénás ’a művészetek pártfogója’ (< Maecenas), hárpia ’házsártos nőszemély’ (< Harpyia), júdás ’árulkodó’, fukar (az augsburgi Fugger kereskedőcsalád nevéből); lacibetyár ’gazember’, hárijános ’hazudozó’, duzmatyi ’könnyen megsértődő gyerek’.

2020. 12. 20.

Az idei adventi kalendáriumunkban köznevesült tulajdonneveket ismertetünk röviden.

Mai példánk a merev vázas, irányítható típusú léghajót megnevező zeppelin szó, amely a német Ferdinand von Zeppelin gróf nevéből köznevesült. Von Zeppelin a magyar Schwarz Dávid özvegyétől vásárolta meg a konstrukció szabadalmát, és míg az előbbi világhírű lett, Schwarz neve szinte teljesen feledésbe merült.

Hasonló, közlekedéssel kapcsolatos megnevezések például: dízel (Rudolf Diesel német mérnök nevéből), dzsip (a Jeep terepjárómárka nevéből).

2020. 12. 19.

Az idei adventi kalendáriumunkban köznevesült tulajdonneveket ismertetünk röviden.

Mai példánk a bizonytalan eredetű pete szó, amely talán a Péter keresztnév Pete becéző formájából köznevesült, az anatómiai, illetve természetrajzi jelentései pedig a nyelvújítás korában szilárdultak meg. (Forrás: Zaicz Gábor főszerk. 2006. Etimológiai szótár. Magyar szavak és toldalékok eredete. Tinta Könyvkiadó, Budapest.)

Hasonló, testrészekkel kapcsolatos megnevezések például: ádámcsutka; jancsi ’hímvessző’; geci (< Gergely), matyi ’sperma’, palkó ’fing’; péterke ’magzat’; dora, dorka ’disznó vakbele’.

2020. 12. 18.

Az idei adventi kalendáriumunkban köznevesült tulajdonneveket ismertetünk röviden.

Ma, a nemzetiségek napján, illetve az emigránsok nemzetközi napján a példánk egy népcsoportot jelölő megnevezés: matyó. A szó az egyik, bár kétséges magyarázat szerint a Mátyás névből köznevesült, ugyanis Mezőkövesd Mátyás királytól kapott mezővárosi rangot 1472-ben, és maga a király is járt ott, így a matyók róla kapták a nevüket. A másik, valószínűbb elképzelés szerint az elnevezés alapja egy, a motyog szócsaládjához kapcsolódó, eredetileg ’gyámoltalan, alkalmatlan’ jelentésű gúnynév lehetett. (Forrás: Zaicz Gábor főszerk. 2006. Etimológiai szótár. Magyar szavak és toldalékok eredete. Tinta Könyvkiadó, Budapest.)

Hasonló, népre vagy népcsoportra vonatkozó megnevezések például: barkó ’Ózd környékén lakó palóc nemzetiségű személy’ (vagy a Bertalan/Bertók névből, vagy egy Barco nevű osztrák tábornok nevéből), tomi ’amerikai’ (< Tommy), dzsoni ’angol’ (< Johnny), fric ’német’ (< Fritz), iván ’orosz’.

2020. 12. 17.

Az idei adventi kalendáriumunkban köznevesült tulajdonneveket ismertetünk röviden.

Ma, Olimpia napján a példánk az olimpia szó, amely az olimpiai játékok ’Olimpia térségében játszott játékok <az ókori Görögországban> szókapcsolatból keletkezett a magyarban. Alapja a latin Olympia ’az olimpiai játékok helyszíne’, amely a görög Olümpia ’olümposzi vidék, tájék’ szóból ered. (Forrás: Zaicz Gábor főszerk. 2006. Etimológiai szótár. Magyar szavak és toldalékok eredete. Tinta Könyvkiadó, Budapest.)

Hasonló (sport)eseménynév például: derbi (az angol Derby város nevéből).

2020. 12. 16.

Az idei adventi kalendáriumunkban köznevesült tulajdonneveket ismertetünk röviden.

Mai példánk egy földrajzzal kapcsolatos fogalom megnevezése, a karszt. A ’kopár, vízben szegény mészkőből, gipszből álló hegység; karsztvidék’ jelentésű szó a németben köznevesült a Dinári-hegység északi részét alkotó Karszt-hegység német Karst nevéből. (Forrás: Zaicz Gábor főszerk. 2006. Etimológiai szótár. Magyar szavak és toldalékok eredete. Tinta Könyvkiadó, Budapest.)

Hasonló, helynevekből köznevesült, helyekre vonatkozó megnevezések például: balkán (a szlengben ’rendetlenség, zűrzavar’), csikágó (a szlengben ’veszélyes környék’), ungon-bergen (át) vagy ungon-berken (át).

2020. 12. 15.

Az idei adventi kalendáriumunkban köznevesült tulajdonneveket ismertetünk röviden.

Mai példánk egy közismert játék neve: a héber személynévből köznevesült barkochba. Az elnevezés alapja az a legenda, hogy a II. században élt zsidó szabadságharcos, Bar-Kochba (akinek neve az arámi nyelvre vezethető vissza, ahol ’csillagfia’ volt a jelentése) egyik kémét a rómaiak kivágott nyelvvel küldték vissza. Bar-Kochba csak eldöntendő kérdéseket tett fel, így azokra a megcsonkított biccentéssel vagy fejrázással válaszolhatott. Magyarországon egy 1900-ban bemutatott daljáték nyomán terjedt el a szó. (Forrás: Zaicz Gábor főszerk. 2006. Etimológiai szótár. Magyar szavak és toldalékok eredete. Tinta Könyvkiadó, Budapest. Lengyel András 2009. A barkochba játék eredetéhez. Iskolakultúra 2009/10. 132–136. http://epa.oszk.hu/00000/00011/00141/pdf/2009-10.pdf#page=132)

Hasonló játékelnevezések például: marokkó, makaó.

2020. 12. 14.

Az idei adventi kalendáriumunkban köznevesült tulajdonneveket ismertetünk röviden.

1900-ban ezen a napon tartotta Max Planck híres előadását, amelyben arról értekezett, hogy a hőmérsékleti sugárzás energiája nem folytonos, hanem kis kvantumokból áll. Így a mai példánk a kvantummechanika születésének évfordulóján egy mértékegység megnevezése: kelvin. A hőmérséklet SI-mértékegységét Lord Kelvin (születési nevén: William Thomson) ír nemzetiségű brit matematikus, fizikus tiszteletére nevezték el, aki bárói nevét a Glasgow-i Egyetem területén keresztülfolyó Kelvin folyóról kapta.

Hasonló mértékegységnevek például: newton, ohm, pascal, amper (< André-Marie Ampère), joule, farad (< Michael Faraday).

2020. 12. 13.

Az idei adventi kalendáriumunkban köznevesült tulajdonneveket ismertetünk röviden.

Ma, Luca-napon a példánk nem is lehetne más, mint egy ehhez a naphoz szorosan kötődő tárgy megnevezése, a lucaszék. Az előtag arra utal, hogy a széket december 13-án kell elkezdeni faragni, és mindennap annyit kell dolgozni rajta, hogy karácsonyra készüljön el, amikor is ráállva megláthassuk a boszorkányokat.

Hasonló tárgymegnevezések például: miskakancsó, vörösgyurkó, kígyósjancsi (’boroskancsó’); katakönyök (’rokka alkatrésze’); makadámút (John Loudon McAdam skót mérnök nevéből); mózeskosár; leporelló (Mozart Don Giovanni című operájában a címszereplő szolgájának nevéből); guillotine (Joseph-Ignace Guillotin francia orvos nevéből); mágnes (a görög Magnesia terület nevéből).

2020. 12. 12.

Az idei adventi kalendáriumunkban köznevesült tulajdonneveket ismertetünk röviden.

Mai példánk egy közismert étel nemzetközi megnevezése, a szendvics. A szó az angolból terjedt el, a kenti grófságba tartozó Sandwich város nevéből köznevesült. John Montagu (1718–1792), Sandwich negyedik grófja kártyajáték közben két kenyérszelet közé tett hússzeletet fogyasztott, hogy ne kelljen abbahagynia a játékot az evés kedvéért sem. A megnevezés a magyarba az angol mellett a németből került be. (Forrás: Zaicz Gábor főszerk. 2006. Etimológiai szótár. Magyar szavak és toldalékok eredete. Tinta Könyvkiadó, Budapest.)

Hasonló étel- és italnevek például: hamburger (Hamburg német város nevéből), konyak (a francia Cognac város nevéből), jaffa (az izraeli Jaffa városban nemesített narancsfajta, illetve az abból készített üdítőital neve).

2020. 12. 11.

Az idei adventi kalendáriumunkban köznevesült tulajdonneveket ismertetünk röviden.

Tegnap anyagnevekkel foglalkoztunk, a mai példánk pedig egy ruhadarab, a kardigán megnevezése. A nemzetközi szót az angolban tudatosan alkották James Thomas Brudenell, Cardigan grófjának nevéből, a magyarba elsősorban az olasz és a francia közvetítette. (Forrás: Zaicz Gábor főszerk. 2006. Etimológiai szótár. Magyar szavak és toldalékok eredete. Tinta Könyvkiadó, Budapest.)

Hasonló ruhadarab- vagy öltözéknevek például: garbó (Greta Garbo svéd színésznő nevéből), viganó (régi divatú, egybeszabott női selyem felsőruha megnevezése Maria Vigano bécsi táncosnő után), ferencjóska (a XIX–XX. század divatos szalonkabátjának neve I. Ferenc József osztrák császár és magyar király után), bocskai (a két világháború közötti társasági öltözet megnevezése Bocskai István fejedelem után), atilla (Atilla/Attila hun fejedelem nevéből). Itt említhető meg a tréfásan a meztelenségre utaló ádámkosztüm, illetve évaruha megnevezés is.

2020. 12. 10.

Az idei adventi kalendáriumunkban köznevesült tulajdonneveket ismertetünk röviden.

Tegnap kőzetek, ásványok és kémiai elemek nevével foglalkoztunk, a mai példánk pedig egy anyagnév, a damaszt. A vándorszó Damaszkusz városnak, a szövet származási helyének a nevéből keletkezett, az olasz nyelv terjesztette el, a magyarba a latinból került olasz, német és francia közvetítéssel. (Forrás: Zaicz Gábor főszerk. 2006. Etimológiai szótár. Magyar szavak és toldalékok eredete. Tinta Könyvkiadó, Budapest.)

Hasonló anyagnevek például: majolika (a legnagyobb Baleári-sziget, Mallorca régi olasz Maiorica nevéből), pergamen (a kis-ázsiai Mysia tartományában lévő Pergamon város görög nevéből), muszlin (az arab Moszul város nevéből), tüll (a francia Tulle város nevéből), nikotin (Jean Nicot francia diplomata nevéből, aki először küldött dohányt Franciaországba).

2020. 12. 09.

Az idei adventi kalendáriumunkban köznevesült tulajdonneveket ismertetünk röviden.

Ma van az évfordulója a független Tanzánia kikiáltásának, így a mai példánk az ennek az országnak a nevéből képzett tanzanit ásványnév. A tanzanit a zoizit nevű ásvány kék és lila színű változata, amely csak Tanzániában lelhető fel.

Hasonló ásvány- vagy kőzetnevek, illetve kémiai elemek megnevezései például: a fent említett zoizit (Sigmund von Zois szlovén ásványgyűjtő nevéből), tsumebit (első lelőhelyének, a namíbiai Tsumebnek a nevéről), goethit (< Johann Wolfgang von Goethe); raderfordium/radzerforium/rutherfordium (Ernest Rutherford nevéről; korábban kurcsatóviumként is említették Igor Vasziljevics Kurcsatov nevéről), kűrium (Marie és Pierre Curie nevéről), darmstadtium (< Darmstadt).

2020. 12. 08.

Az idei adventi kalendáriumunkban köznevesült tulajdonneveket ismertetünk röviden.

Ma Mária névnapja is van, így a példánk a manapság már csak történettudományi műszóként használatos, ’egykori ezüst váltópénz’ jelentésű máriás. A megnevezés arra utal, hogy a pénzérme egyik oldalán egy Mária-kép volt látható. (A ’kártyajáték’ jelentésű máriás szó a francia mariage ’házasság; találkozás; azonos színű király és dáma egy kézben’ főnévre, illetve annak bécsi német mariasch formájára megy vissza. Forrás: Zaicz Gábor főszerk. 2006. Etimológiai szótár. Magyar szavak és toldalékok eredete. Tinta Könyvkiadó, Budapest.)

Hasonló, tulajdonnévi eredetű pénzmegnevezések: bélás ’régi kétforintos’; dollár, tallér (mindkettő végső forrása a német Taler, amely a pénzverés helyszínének a neve alapján, a szintén német Joachimsthaler [Guldengroschen] ’joachimsthali [aranygaras] összetétel utótagjából keletkezett jelentéstapadással).

2020. 12. 07.

Az idei adventi kalendáriumunkban köznevesült tulajdonneveket ismertetünk röviden.

Tegnap növénynevekkel foglalkoztunk, és ma is maradunk az élőlényeknél, hiszen a példánk a mackó állatnév, amely a szlovák macko ’medve; tipegő’ szó átvétele, az pedig a Matej személynév Macko becézőjéből köznevesült. (A szónak a magyar tolvajnyelvi ’pénztárszekrény, széf’ jelentése a német Bär ’medve’ átvétele, amelynek szintén van ilyen tolvajnyelvi jelentése. Forrás: Zaicz Gábor főszerk. 2006. Etimológiai szótár. Magyar szavak és toldalékok eredete. Tinta Könyvkiadó, Budapest.)

Hasonló, akár összetételi elő- vagy utótaggal létrejött (népi) állatnevek például: (büdös)bence ’mezei poloska’; szentjánosbogár; szűzkata, katalinka, katóca, katicabogár; gáspár, jánoska, péterke ’kukac a gyümölcsben’; mátyás(madár) ’szajkó’, máté ’medve’; orlov, nóniusz, furiózó ’lófajta’.

2020. 12. 06.

Az idei adventi kalendáriumunkban köznevesült tulajdonneveket ismertetünk röviden.

Szent Miklós, azaz Mikulás napja van, így a mai példánk a mikulásvirág növénynév, amelynek előtagja a szlovák (de a csehben is megtalálható) Mikuláš ’Miklós’ név köznevesülése. Az elnevezésnek az az alapja, hogy a növény tűzvörös, rózsaszínű vagy fehér murvalevelei december 6-a környékén fejlődnek ki teljesen. (Ezek a murvalevelek csillag alakban veszik körbe az apró, sárgászöld virágokat, innen ered a karácsonyi csillag elnevezés. Forrás: Rácz János 2010. Növénynevek enciklopédiája. Az elnevezések eredete, a növények kultúrtörténete és élettani hatása. Tinta Könyvkiadó, Budapest.)

Hasonló, (köznevesült) személynévi előtagú növénynevek például: csabaíre, margitvirág, szentjánoskenyérfa; a népi elnevezések közül például: jézuscsalán, Kossuth-csillag (nagyvirágú porcsin), lászlófű (tárnics), márialen (gyújtoványfű), szentantalvirág (közönséges orbáncfű).

2020. 12. 05.

Az idei adventi kalendáriumunkban köznevesült tulajdonneveket ismertetünk röviden.

Mai példánk a vitatott eredetű óriás szó, amely az egyik lehetséges – bár nem teljesen meggyőző – etimológia szerint az ótestamentumi hettita Uriás nevéből köznevesült. Dávid gyermeket nemzett Uriás feleségének, Bethsabénak, majd megölette Uriást, amikor az nem tért haza, hogy a magáénak tekintse a gyermeket. (A másik felmerült etimológia szerint az óriás az orosz [varjag], illetve az óorosz [varjazi] ’az oroszországi északi népek egyik csoportjának tagja’ szóból ered, de ezt az eredetet is kétségessé teszi, hogy az oroszban nem adatolható az ’óriás’ jelentés. Forrás: Zaicz Gábor főszerk. 2006. Etimológiai szótár. Magyar szavak és toldalékok eredete. Tinta Könyvkiadó, Budapest.)

Hasonló, az emberi alkatra vagy életkorra vonatkozó megnevezések például: góliát, behemót, babszemjankó, hüvelykmatyi, adonisz, tündérilon, aggastyán (< Szent Ágoston), benjámin.

2020. 12. 04.

Az idei adventi kalendáriumunkban köznevesült tulajdonneveket ismertetünk röviden.

Mai példánk: pali ’férfi; hiszékeny ember’, amely a Pál keresztnév becézéséből köznevesült. A szlengben a palira vesz (’becsap’) kifejezésben, illetve az ugyanilyen jelentésű bepaliz igében is előfordul. (Forrás: Zaicz Gábor főszerk. 2006. Etimológiai szótár. Magyar szavak és toldalékok eredete. Tinta Könyvkiadó, Budapest.)

Hasonló, férfira vagy nőre vonatkozó megnevezések például: jani (< János), muki (< Nepomuk), fruska (< Fruzsina), maca (< Mária).

2020. 12. 03.

Az idei adventi kalendáriumunkban köznevesült tulajdonneveket ismertetünk röviden.

Tegnap említettük Julius Caesart, és még ma is maradjunk nála, hiszen az ő nevéből köznevesült a császár, a cár és az irodalmias cézár méltóságnév is. A császár szó a magyarba a szlávból került be; a cár vándorszó (vagyis több európai nyelvben régebb óta megtalálható szó), az orosz terjesztette el. A cézár már az ókori latinban köznevesült. (Forrás: Zaicz Gábor főszerk. 2006. Etimológiai szótár. Magyar szavak és toldalékok eredete. Tinta Könyvkiadó, Budapest.)

Hasonló méltóságnévi példa: király (Nagy Károly frank uralkodó nevéből). Átvitt értelemben idetartozhat a gúnyos, ironikus kisnapóleon megnevezés is (Napóleon Bonaparte keresztnevéből).

2020. 12. 02.

Az idei adventi kalendáriumunkban köznevesült tulajdonneveket ismertetünk röviden.

Mai, valószínűleg közismert példánk a július hónapnév, amely Julius Caesar római császár neve alapján keletkezett, és már a latinban hónapnévvé vált (mensis) Julius formában, majd ennek megfelelői számos európai nyelvben elterjedtek. (Forrás: Zaicz Gábor főszerk. 2006. Etimológiai szótár. Magyar szavak és toldalékok eredete. Tinta Könyvkiadó, Budapest.)

Hasonló példa: augusztus.

2020. 12. 01.

Az idei adventi kalendáriumunkban köznevesült tulajdonnevekről lesz szó, ma egy rövid elméleti bevezetővel kezdünk.

Köznevesülésnek azt a folyamatot nevezhetjük, amelynek eredményeképpen egy közösség egy korábban tulajdonnévként használt nyelvi elemet köznévként is használni kezd. A nyelvészettel, illetve névtannal foglalkozó kutatók ezt a folyamatot általában az élőnyelvi nyelvhasználathoz kötik. Megfigyelhető, hogy minél gyakrabban használunk egy tulajdonnevet, minél több asszociáció fűződik hozzá, annál nagyobb a valószínűsége a közszói jelentés és használat kialakulásának

A kutatók azonban nem egységesek abban a tekintetben, hogy a köznevesülés folyamata során a már meglévő jelentés változása, avagy egy új jelentés megalkotása történik-e. Ezzel a kérdéssel összefügg az is, hogy változik-e az eredetileg tulajdonnévi elem szófaja. (Kitérőként megjegyezhetjük, hogy bár a tulajdonneveket általánosan a főnevek közé szokás sorolni, hiszen mondatbeli viselkedésüket, ragozásukat a főnévre vonatkozó nyelvtani szabályok határozzák meg, ám vannak többelemű tulajdonnevek is, amelyek nehezen férnek bele ebbe a kategóriába. Így kimondható, hogy a tulajdonnevek a szófajoktól függetlenek, azok mellett külön rendszert alkotnak.)

A tulajdonnevek térben és időben meghatározott egyedi dologra vonatkozó tapasztalatokat összegeznek, köznevek viszont a különböző térben és időben hasonló megjelenési formákban tapasztalt több jelenséget, tárgyat jelölnek. A köznevesült tulajdonnevek átmeneti kategóriát képviselnek, mivel eredetük szerint a tulajdonnevekhez kapcsolódnak, jelentésük szerint viszont már a közszókhoz.

A szakirodalomban vita tárgyát képezi az is, hogy pontosan milyen példák tekinthetők a jelenség körébe tartozónak: klasszikusan csak a képzés, illetve összetételi elő- vagy utótagok nélküli kategóriaváltások tartoznak ide, de tágabb értelemben a képzett és összetételi formákat is figyelembe szokás venni. A továbbiakban mindegyik kategóriára látunk majd példákat.

Továbbvezető irodalom:

Hajdú Mihály 2003. Általános és magyar névtan. Személynevek. Osiris Kiadó, Budapest.

Parapatics Andrea Közszóvá váló személynevek a mai magyar szlengben. In: Parapatics Andrea főszerk., Doktoranduszok a nyelvtudomány útjain. (A 6. Félúton konferencia, ELTE BTK 2010. október 7–8.). Tálentum Sorozat 2. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 156–169. https://adoc.pub/kzszova-valo-szemelynevek-a-mai-magyar-szlengben-1038249f9e2de2fffec8b378bd40b1ec277334.html?fbclid=IwAR0phupa8UjUobgwzHSAzP5Mg5IjELr7yiFcJcOMEbyTxsdTZ97dG8mg0xY

Reszegi Katalin 2010. A köznevesülésről. Névtani Értesítő 32: 143–149. https://www.academia.edu/4401944/A_k%C3%B6zneves%C3%BCl%C3%A9sr%C5%91l_On_proper_name_common_noun_changes_?fbclid=IwAR230BTPR4vgZxS50J4dt496MFyPNgrL3OWEVO72GByzU0foA7MW_F54Bro

J. Soltész Katalin 1979. A tulajdonnév funkciója és jelentése. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Takács Judit 2020. Köznevesült tulajdonnevek szótárainkban. Farkas Tamás – Slíz Mariann szerk., Tulajdonnevek és szótárak. ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet – Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest. 231–240. http://real.mtak.hu/112302/1/15_Tsz_2020.pdf?fbclid=IwAR2PJnw5yJTp__b4oU_ert2pKp2TI6497x-3OrUUumrd4jrRJXg3EnfztHo