2023. 12. 25.

Idei adventi kalendáriumunkban a számok, illetve a számokat tartalmazó szerkezetek helyesírásának főbb kérdéseit érintjük néhány mondatban.

Ma... Ma??? Hiszen 25-e van! No, sebaj, ráadásként – ha már a véletlen is a segítségemre sietett – hadd ajánljam mindenki figyelmébe az általam kb. egy éve kedvelt ELTE TTK Science Podcast múlt heti (a szokásosnál kétszer hosszabb) adását, amelyben ugyan nem helyesírásról, hanem a matematikáról és annak tanításáról esik szó: https://youtu.be/uN_vXUr1eac?si=0X-tzAKp8RTbwn6_

 

Az ott említett mateking.hu oldal rendkívül hasznosnak tűnik, és már az általános iskola felső tagozatától használható; szerintem rendszeres látogatói leszünk. :-)

2023. 12. 24.

Idei adventi kalendáriumunkban a számok, illetve a számokat tartalmazó szerkezetek helyesírásának főbb kérdéseit érintjük néhány mondatban.

Eddig többek között foglalkoztunk már a dátumokkal, az időpontokat jelölő számokkal, a címzéssel, a telefonszámokkal, a számjegyekkel, illetve a betűkkel írt számokkal, különböző szerkezetek toldalékolásával; ma pedig még néhány esetet említünk meg.

 

Számok sokféle alakulatban fordulnak elő a mindennapi, illetve a szaknyelvi helyesírásokban is (matematikai képletekben, kémiai vegyületek jelölésében, GPS-koordinátákban, okmányok sorszámában, rendszámokban stb.). Az ilyen szerkezetek helyesírására nem minden esetben vonatkoznak egyértelmű szabályok, ráadásul a szaknyelvek gyakorlata eltérhet a mindennapi megoldásoktól. A technikai lehetőségek szintén befolyásolhatják az írásképet, például nincs mindig mód a számjegyek alsó vagy a felső indexbe tételére.

 

Néhány példa a csillagászati és az űrtani szaknyelvből számokat tartalmazó szerkezetekre:

 

Típusjelzések, illetve azok kapcsolatai: Voszhod–2 űrhajó, Szojuz–24 – Szaljut–5 űrkomplexum.

Égistestek megkülönböztető jelzései: Wild 2 üstökös, (1441) Bolyai kisbolygó, Uranus XI (Juliet) (vagyis az Uránusz tizenegyedikként felfedezett holdja), 26 UMa (vagyis a Nagy Medve csillagkép 26-os számú csillaga).

 

Katalógusszámok: NGC 7424 galaxis, HAT-P-8b exobolygó (vagyis a HAT-P-8 jelű csillag körül keringő, elsőként felfedezett bolygó), PSR J1836+5925 jelű kvazár, 1999 OY3 jelű kisbolygó (a 3-nak alsó indexbe kellene kerülnie, de erre itt nem volt módom).

 

Az AkH. 2015. vonatkozó szabálypontja: 294.

További forrás: Laczkó Krisztina – Mártonfi Attila 2008. Helyesírási tanácsadó. 315–324. oldal.

Kozma Judit 2013. Tulajdonnevek helyesírása a csillagászati és az űrtani szaknyelvben. Doktori disszertáció. https://edit.elte.hu/xmlui/static/pdf-viewer-master/external/pdfjs-2.1.266-dist/web/viewer.html?file=https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/40015/Kd_12723.pdf?sequence=1&isAllowed=y

Minden kedves olvasómnak boldog karácsonyt kívánok sok szeretettel és ezekkel a tegnap kora esti budafoki fényképekkel!

2023. 12. 23.

Idei adventi kalendáriumunkban a számok, illetve a számokat tartalmazó szerkezetek helyesírásának főbb kérdéseit érintjük néhány mondatban.

Ma a telefonszámok helyesírásával foglalkozunk.

 

A hatjegyű telefonszámokat két hármas számcsoportra szokás tagolni, és ezeket vagy szóköz, vagy kötőjel választja el egymástól:

 

461 245 vagy 461-245. A hétjegyűeket hármas és négyes számcsoportokra tagoljuk: 101-1290.

Ha Magyarország hívószámát vagy a belföldi hívószámot és a körzetszámot vagy a mobiltelefonos előhívót is tartalmazza a telefonszám, akkor célszerű így tagolni, például:

 

06 88 461 245 vagy 06-88/461-245 (bakonybéli Pannon Csillagda), illetve: +36-30/101-1290 (az alsőörsi AMFI telefonszáma).

 

A melléket perjellel érdemes elválasztani a telefonszámtól, például: +36-36/520-400/2279 (az egri Csillagvizsgáló és Tudományos Élményközpont egyik telefonszáma).

 

Fontos szempont az is, hogy a telefonszám könnyen megjegyezhető legyen, így más tagolás is elképzelhető, például: 06-76/50-50-75 (Kecskeméti Planetárium).

 

A telefon szó rövidítése tel.; ezek valamelyike és a telefonszám közé kettőspontot teszünk, például: Tel.: 06 20 424 5784 (Utazó Planetárium). Vagy: Telefon: 06-82/505-180 (Zselici Csillagpark).

 

Természetesen űrlapokon vagy egyéb előre megadott sablonokon más formában, akár tagolás nélkül is megadhatjuk a telefonszámot, például: +36309083557 (Alsómocsolád, Planetárium, repülőgép-szimulátor és Naprendszer-tanösvény).

 

Forrás: Laczkó Krisztina – Mártonfi Attila 2008. Helyesírási tanácsadó. 324. oldal.

2023. 12. 22.

Idei adventi kalendáriumunkban a számok, illetve a számokat tartalmazó szerkezetek helyesírásának főbb kérdéseit érintjük néhány mondatban.

Ma a számokhoz kapcsolódó felé névutó és a -féle képzőszerű utótag helyesírásával foglalkozunk.

 

A névutós szókapcsolatokat általában különírjuk, például: bolygó mellett, csillag előtt, hold nélkül. Ugyanez igaz a felé névutóra, akkor is, ha időpontot jelölő számhoz kapcsolódik, például: kisbolygó felé, dél felé ('déli irányban'), három felé ('három óra felé').

 

De ha szófajváltással járó jelentésváltozás megy végbe, akkor a névutós kapcsolatot egybeírjuk, például: délelőtt, délután, napközben, ibolyántúli, hazafelé, visszafelé. A 'déltájban' jelentésű délfelé és a 'három/öt/tizenkét stb. részre (oszt)' jelentésű háromfelé/ötfelé, tizenkétfelé stb. szerkezetet szintén egybeírjuk.

 

A -féle utótagot – a többi képző- és ragszerű utótaghoz hasonlóan – egybeírjuk az alaptaggal, akkor is, ha betűvel írt számhoz kapcsolódik, például: bolygóforma, távcsőszerűség, égitestféle, tizennyolcféle. Ha viszont a számot számjegyekkel írjuk, a -féle utótagot kötőjellel kapcsoljuk, például: 10-féle, 125-féle.

 

Az AkH. 2015. vonatkozó szabálypontja: 108. a) és b), illetve 132.

További forrás: Laczkó Krisztina – Mártonfi Attila 2008. Helyesírási tanácsadó. 108–110., 113–114.

2023. 12. 21.

Idei adventi kalendáriumunkban a számok, illetve a számokat tartalmazó szerkezetek helyesírásának főbb kérdéseit érintjük néhány mondatban.

Ma a százalékjel helyesírásával foglalkozunk.

 

A százalékjel szóköz nélkül tapad az előtte álló számjegyhez, például: > 93% hidrogén, > 5% hélium, 0,2% metán, 0,1% vízpára, 0,01% ammónia, 0,0005% etán, 0,0001% foszfin (a Szaturnusz összetevői).

Gyakran előforduló hiba, hogy a százalékjeles alakulat-val/-vel ragos alakjából kimarad a ragnak a – hasonulás miatt k-vá lett – kezdő mássalhangzója, pedig azt ki kell írni a kötőjel után, például: 25%-kal.

 

Az AkH. 2015. vonatkozó szabálypontja: 275.

További forrás: Laczkó Krisztina – Mártonfi Attila 2008. Helyesírási tanácsadó. 237–238.

2023. 12. 20.

Idei adventi kalendáriumunkban a számok, illetve a számokat tartalmazó szerkezetek helyesírásának főbb kérdéseit érintjük néhány mondatban.

Ma a címzéssel foglalkozunk.

 

A belföldi postai küldeményeket a Magyar Posta címzésmintái szerint kell megcímezni. Az első sor(ok)ba a címzett – ez lehet személy, intézmény vagy akár mindkettő is – neve kerül, majd a település, utána az utca és a házszám – továbbá szükség esetén az emelet és az ajtó –, végül az irányítószám következik, például:

 

Vega Csillagászati Egyesület

Zalaegerszeg

Berzsenyi u. 8.

8900

 

A folyamatosan egy sorba írt címeknél ugyanez a sorrend, például:

 

Vega Csillagászati Egyesület, Zalaegerszeg, Berzsenyi u. 8. 8900

 

De újabban gyakran az irányítószám kerül előre, a címzett neve mögé, például:

 

Vega Csillagászati Egyesület, 8900 Zalaegerszeg, Berzsenyi u. 8.

 

Külföldi küldemények esetében természetesen az adott célország címzésmintái az irányadók.

Fontos még tudni, hogy a postafiók rövidítése a Pf. (kiemelt helyzete miatt nagy kezdőbetűvel), amely mögé nem kell kettőspontot tenni. A postafiókot jelölő szám után sem áll pont, például:

 

Magyar Csillagászati Egyesület

Budapest

Pf. 148

1300

 

Forrás: Laczkó Krisztina – Mártonfi Attila. 2008. Helyesírási tanácsadó. 322–323. oldal.

2023. 12. 19.

Idei adventi kalendáriumunkban a számok, illetve a számokat tartalmazó szerkezetek helyesírásának főbb kérdéseit érintjük néhány mondatban.

Ma a római számok írásával és használatával foglalkozunk.

 

A számjegyeket túlnyomórészt arab számokkal írjuk; a római számok visszaszorulóban vannak. Ezeket következetesen csak néhány hagyományos esetben és kizárólag sorszámnevek jelölésére használjuk, például uralkodók, pápák stb. személynevében: VII. Gergely, XVI. Lajos stb.

 

Római számokat javasolt használni olyankor, amikor az arab számokkal szemben megkülönböztető vagy tagoló szerepük lehet, például: 1546. XII. 14. (Tycho Brahe születésnapja); 1137 Budapest, Jászai Mari tér 4/a I/1. (a Magyar Természettudományi Társulat székhelye).

 

A szaknyelvben is indokolt a római számok használata: X. agyideg, IV. ágyéki csigolya, vas(II)-szulfát; Saturn–V hordozórakéta.

 

Sok esetben szabadon választhatunk az arab vagy a római számos megoldás közül, például: 3. kötet vagy III. kötet, 16. század vagy XVI. század, XII. kerület vagy 12. kerület.

 

Az AkH. 2015.vonatkozó szabálypontja: 294.

További forrás: Laczkó Krisztina – Mártonfi Attila 2008. Helyesírási tanácsadó. 318–319. oldal.

2023. 12. 18.

Idei adventi kalendáriumunkban a számok, illetve a számokat tartalmazó szerkezetek helyesírásának főbb kérdéseit érintjük néhány mondatban.

Ma az olyan – számjegyekkel írt – sorszámnevek toldalékolásával foglalkozunk, amelyek nem valamilyen dátumot jelölnek.

 

Ha egy számjegyekkel írt – és nem dátumot jelölő – sorszámnévhez toldalék járul, megtartjuk a számjegyek után kitett pontot, a toldalékot pedig kötőjellel kapcsoljuk, például: (a) 4.-ben, (a) 16.-ról, (a) 253.-ra.

 

Az utcanevet követő házszám után is kitesszük a pontot a toldalék előtt, noha azt a számot tőszámnévként ejtjük ki. Például: A programot a bakonybéli Pannon Csillagdában, a Szent Gellért tér 9.-ben tartják.

Ugyanígy megtartjuk a pontot a névutós szerkezetekben is, de a névutót természetesen különírjuk a sorszámnévtől, például: (a) 12. után, (a) 134. előtti. Vagy: A Svábhegyi Csillagvizsgáló Budapesten a Konkoly-Thege Mikló út 15–17. alatt található.

 

Az AkH. 2015.vonatkozó szabálypontja: 292.

További forrás: Laczkó Krisztina – Mártonfi Attila 2008. Helyesírási tanácsadó. 316–317. oldal.

2023. 12. 17.

Idei adventi kalendáriumunkban a számok, illetve a számokat tartalmazó szerkezetek helyesírásának főbb kérdéseit érintjük néhány mondatban.

Ma az olyan szerkezetek írásával foglalkozunk, amelyben számnév a jelző.

 

Ha két szó kapcsolatában az előtag egyszerű tőszámnév, az utótag pedig egy -i, -ú, -jú, -jű, -s, -nyi képzős vagy -nként, -nta, -nte toldalékos egyszerű szó, akkor az alakulatot egybeírjuk, például: ötórás (űrséta), ötvenheti (ellátmány), kilencévente (kerüli meg a Napot).

 

Ha azonban akár az előtagot képző számnév, akár az utótag összetett szó, az alakulatot különírjuk, például: tizenöt órás (űrrepülés), hetvenhét évente (tér vissza); hat évezredes (maradvány), nyolc évszázados (felfedezés); tizenegy hónapnyi (megfigyelés), kilencvenhárom másodpercenként (pulzál). (De szófajváltás miatt egybeírjuk a bankjegyeket jelölő szerkezeteket: ötszázforintos, tízezerforintos.)

A fentiek vonatkoznak a sok, több, fél szóval alkotott szerkezetekre is, például: sokéves, többlépcsős (rakéta), félévente; de: sok évszázados, több hónapi, fél évezredenként.

 

Ha a számokat számjegyekkel írjuk, az alakulat mindenképpen különírandó, például: 5 órás, 50 heti, 9 évente; 15 órás, 77 évente; 6 évezredes, 8 évszázados; 11 hónapnyi, 93 másodpercenként.

 

Az AkH. 2015.vonatkozó szabálypontja: 117.

További forrás: Laczkó Krisztina – Mártonfi Attila 2008. Helyesírási tanácsadó. 319. oldal.

2023. 12. 16.

Idei adventi kalendáriumunkban a számok, illetve a számokat tartalmazó szerkezetek helyesírásának főbb kérdéseit érintjük néhány mondatban.

Ma a közönséges törtszámok helyesírásával foglalkozunk.

 

Ha a törtszámnévnek tőszámnévi jelzője van, és a jelzett szó főnévi értékben áll, a kapcsolat két tagját különírjuk, például: egy negyed, két egész hetvenegy század (ennyi km/s a Neptunusz forgási sebessége), huszonhét egész három tized (ennyi nap alatt kerüli meg a Hold a Földet).

 

Ha viszont a tőszámnévi jelzővel ellátott törtszámnév melléknévi értékű, akkor a két számnév összetételt alkot, így egybe kell őket írni, például: az üzemanyag kétötöd része, háromnegyed óra elteltével, a küldetés egynegyede. Ahogyan a példákból is látszik, ilyenkor a szerkezet egésze jelzői szerepű lesz, vagy főnevesülve birtokos jelzős szerkezet alaptagjává válik.

 

Ez a szabály vonatkozik az órát jelölő kapcsolatok írására is, például: negyed kilenckor, fél tizenkettőtől, háromnegyed nyolcra.

 

Ha a közönséges törteket számjegyekkel írjuk, a számláló és a nevező közé írt törtvonal lehet ferde vagy vízszintes is (de az utóbbit itt sajnos nem tudom megmutatni), például: 1/4 vagy ¼.

 

Az AkH. 2015.vonatkozó szabálypontja: 293.

További forrás: Laczkó Krisztina – Mártonfi Attila 2008. Helyesírási tanácsadó. 317. és 320. oldal.

2023. 12. 15.

Idei adventi kalendáriumunkban a számok, illetve a számokat tartalmazó szerkezetek helyesírásának főbb kérdéseit érintjük néhány mondatban.

Ma a tizedes törtszámok számjegyekkel való helyesírásával foglalkozunk.

 

A számjegyekkel írt tizedes törtek egész és tört értékei közé – szóköz nélküli – vessző kerül, például: 0,76 (a Tritonnak, a Neptunusz hetedik holdjának az úgynevezett albedója), 47,36 (ennyi km/s a Merkúr pálya menti átlagos sebessége).

 

Az AkH. 2015.vonatkozó szabálypontja: 293.

További forrás: Laczkó Krisztina – Mártonfi Attila 2008. Helyesírási tanácsadó. 317. oldal.

2023. 12. 14.

Idei adventi kalendáriumunkban a számok, illetve a számokat tartalmazó szerkezetek helyesírásának főbb kérdéseit érintjük néhány mondatban.

Ma a tíz és a húsz számnév toldalékos alakjainak helyesírásával foglalkozunk.

 

A tíz és a húsz számnév magánhangzója a legtöbb toldalék előtt hosszú marad, akkor is, ha a kiejtésben rövidnek halljuk. Például: tízet, húszat, tízes, húszas; tízen, húszan; tízre, húszra; tízszeres, hússzoros.

 

Három esetben azonban ez a szó belseji magánhangzó írásban is megrövidül. Ezekben:

 

tized, huszad;

tizedik, huszadik;

tizen-, huszon- (csak előtagként).

 

Az AkH. 2015. vonatkozó szabálypontja: 27. a)

További forrás: Laczkó Krisztina – Mártonfi Attila 2008. Helyesírási tanácsadó. 48. oldal.

2023. 12. 13.

Idei adventi kalendáriumunkban a számok, illetve a számokat tartalmazó szerkezetek helyesírásának főbb kérdéseit érintjük néhány mondatban.

Ma a számnevek betűvel való írásának kérdéseivel foglalkozunk.

 

Kétezerig egybeírjuk az egész számokat jelölő tő- és sorszámneveket, például: tizenegy, háromszázhetvenedik, ezerkilencszáznegyvenkettő.

 

Kétezer felett csak a kerek ezreseket és a milliósokat írjuk egybe, például: ötvenhétezer, kétszáznyolcvanezredik, hatvanötmillió. Ha az ezres után még folytatódik a szám, akkor a számnevet – a számjegyekkel írt formához hasonlóan – a hátulról számolt hármas számcsoportok szerint tagoljuk, és az egyes tagok közé kötőjelet teszünk, például: negyvenhétezer-ötszázhatvanhárom, hétmillió-négyszázkilencvenezer-ötszázharminc, négyezer-hatszázötödik.

 

Az évszámokat minden esetben egybeírjuk, például: kétezerhuszonhárom (decemberében), háromezerkettőben.

 

Az AkH. 2015. vonatkozó szabálypontja: 291. a)

További forrás: Laczkó Krisztina – Mártonfi Attila 2008. Helyesírási tanácsadó.

2023. 12. 12.

Idei adventi kalendáriumunkban a számok, illetve a számokat tartalmazó szerkezetek helyesírásának főbb kérdéseit érintjük néhány mondatban.

Ma a számok számjegyekkel való írásával foglalkozunk.

 

Ha a számokat számjegyekkel írjuk, az öt vagy ennél több számjegyű számokban a számjegyeket a hátulról számított hármas számcsoportok szerint tagoljuk, és az egyes csoportokat szóközzel – esetleg ponttal – választjuk el egymástól, például: 20 611 vagy 20.611, 357 864 vagy 357.864, 5 602 164 vagy 5.602.164.

 

Ha öt vagy több számjegyű számokkal együtt négyjegyűeket is írunk ugyanabba az oszlopba, akkor a négyjegyűeket is szóközzel – vagy ponttal – tagoljuk, például:

21 116

4 211

112 305 vagy:

21.116

4.211

112.305

 

Ha van rá lehetőségünk, mert az adott szövegszerkesztőben létezik, érdemes nem törő szóközt alkalmaznunk, hiszen így a szám egyben kerül az egyik vagy a másik sorba.

 

Az AkH. 2015.vonatkozó szabálypontja: 291. b)

További forrás: Laczkó Krisztina – Mártonfi Attila 2008. Helyesírási tanácsadó. 316–317. oldal.

2023. 12. 11.

Idei adventi kalendáriumunkban a számok, illetve a számokat tartalmazó szerkezetek helyesírásának főbb kérdéseit érintjük néhány mondatban.

Ma a négy matematikai alapművelet jelének, illetve az egyenlőség jelének a helyesírásával foglalkozunk.

 

A matematikai alapműveletek jelei a következők: + (összeadás), – (kivonás), · (szorzás), : (osztás). Itt említhető meg továbbá az úgynevezett szorzókereszt (×) is. A = pedig az egyenlőség jele.

 

A műveleti jelek, illetve az egyenlőségjel és a számjegyek közé mindkét oldalon szóköz kerül. Például: 2 + 4 = 6; 20 - 7 = 13; 12 · 5 = 60 vagy 12 × 5 = 60; 1000 : 25 = 40.

 

Az AkH. 2015. vonatkozó szabálypontja: 275.

További forrás: Laczkó Krisztina – Mártonfi Attila 2008. Helyesírási tanácsadó. 318. oldal.

2023. 12. 10.

Idei adventi kalendáriumunkban a számok, illetve a számokat tartalmazó szerkezetek helyesírásának főbb kérdéseit érintjük néhány mondatban.

Ma a mértékegységek helyesírásával foglalkozunk.

 

A mértékegységek nevét, illetve a rövidítésüket szóközzel elválasztva írjuk a mérőszámot jelölő számjegy(ek) mögé, például: 2 méter, 350 pascal, 7500 liter;
180 K, 1500 W, 25000 t.

 

A fokjel, az ívperc és az ívmásodperc jele szóköz nélkül kapcsolódik az előtte álló számjegyhez: 3,13° (a Jupiter tengelyferdesége), é. sz. 47° 29’ 54” és k. h. 19° 02’ 27” (Budapest földrajzi koordinátái).

 

A Celsius-fok jele (°C) és a számjegy közé azonban szóközt kell tenni: 100 °C (a víz forráspontja), –180 °C (a Vénusz hőmérsékletének minimális értéke a felhők tetején).

 

Az AkH. 2015.vonatkozó szabálypontja: 275.

További forrás: Laczkó Krisztina – Mártonfi Attila 2008. Helyesírási tanácsadó. 300–302. oldal.

2023. 12. 09.

Idei adventi kalendáriumunkban a számok, illetve a számokat tartalmazó szerkezetek helyesírásának főbb kérdéseit érintjük néhány mondatban.

Tegnap megnéztük, hogyan kell írni az órát és a percet jelölő számokat számjegyekkel, ma viszont a betűkkel írt időpontok helyesírásával foglalkozunk.

 

Folyó szövegben előfordulhat, hogy az óra és a perc szó mellett az időpontot is betűkkel írjuk ki. Ilyenkor minden szót különírunk, például: tíz óra huszonnyolc perc, tizenhat óra ötvenkét perckor, húsz óra negyven perces. A perc szó akár el is maradhat, például: tíz óra huszonnyolc, tizenhat óra ötvenkettőkor, húsz óra negyvenes.

 

Az órát jelölő kapcsolatban olyan jelző is állhat, amelyben – vagy magában állva, vagy tőszámnévi jelzővel ellátva – törtszámnév található, például: negyed kilenc, fél tizenegykor, háromnegyed hármas.

 

Az AkH. 2015.vonatkozó szabálypontja: 293.

További forrás: Laczkó Krisztina – Mártonfi Attila 2008. Helyesírási tanácsadó. 320. oldal.

2023. 12. 08.

Idei adventi kalendáriumunkban a számok, illetve a számokat tartalmazó szerkezetek helyesírásának főbb kérdéseit érintjük néhány mondatban.

Ma az óra és a perc számjegyes írásmódjával foglalkozunk.

 

Az óra és a perc szót folyó szövegben gyakran kiírjuk, például: A kísérlet 14 óra 45 perckor kezdődött.

 

Ha az időpontot számjegyekkel adjuk meg, az órát és a percet jelölő szám közé szóköz nélkül pontot vagy kettőspontot teszünk, például: 14.45 vagy 14:45.

 

A számjegyekkel megadott időponthoz kötőjellel kapcsoljuk a toldalékokat: A katasztrófa helyi idő szerint 13.39-kor következett be. A rakéta 08:47-es indítása után minden simán ment.

 

Az AkH. 2015. vonatkozó szabálypontja: 300.

További forrás: Laczkó Krisztina – Mártonfi Attila 2008. Helyesírási tanácsadó. 323. oldal.

2023. 12. 07.

Idei adventi kalendáriumunkban a számok, illetve a számokat tartalmazó szerkezetek helyesírásának főbb kérdéseit érintjük néhány mondatban.

Ma az évszámok, illetve a teljes – vagy majdnem teljes – dátumok között megjelenő nagykötőjellel foglalkozunk.

 

A valamettől valameddig tartó viszonyt jelölő évszámokat mindkét oldalán tapadó nagykötőjellel kapcsoljuk egymáshoz, például: 1571–1630 (Johannes Kepler születési és halálozási éve), 1906–1997 (Clyde William Tombaugh születési és halálozási éve).

 

Az ilyen alakulatok utolsó tagjához kötőjellel kapcsoljuk a toldalékot, például: az Apollo-program 1961–72-es végrehajtása, a Discovery űrrepülőgép 1984–2011-es repülési időszaka.

 

Ha viszont a valamettől valameddig viszonyt teljes vagy majdnem teljes dátum összekapcsolásával jelöljük, a közéjük tett nagykötőjel egyik oldalon sem tapad, hogy átláthatóbb legyen az alakulat. A napot jelölő számok után a pontot is kitesszük. Például: 1881. május 11. – 1963. május 6. (Kármán Tódor születésének és halálának időpontja), 1997. VII. 4. – IX. 27. (a Mars Pathfinder űrszonda működésének ideje).

 

Az AkH. 2015. vonatkozó szabálypontjai: 264. c), 296.

További forrás: Laczkó Krisztina – Mártonfi Attila 2008. Helyesírási tanácsadó. 275. oldal.

2023. 12. 06.

Idei adventi kalendáriumunkban a számok, illetve a számokat tartalmazó szerkezetek helyesírásának főbb kérdéseit érintjük néhány mondatban.

Ma az olyan esetekkel foglalkozunk, amelyekben az évszámot nem követi pont (és kötőjellel kapcsolt toldalék sem).

 

Ha az évszám (vagy évszámcsoport) névutós szerkezetben áll, nem tesszük ki a pontot, például: 1930 előtt, 2016 utáni, 2020 és 2022 között.

 

Szintén nincs pont az évszám(csoport) után, ha az birtokos viszonyban áll az utána következő szóval (vagy szószerkezettel), például: 1961–1971 sikeres éveiben, 1986 első heteiben, 2003 februárjában.

Nem teszünk pontot az évszám(csoport) után akkor sem, ha az a mondatban alanyi szerepű, például: 1961 mérföldkő volt az űrrepülések történetében. 1992–2011 jelentette az Endeavour űrrepülőgép aktív időszakát.

 

A fenti eseteken túl akkor is elhagyható a pont, ha az évszám zárójelben vagy gondolatjelek között áll, illetve kiemelt helyzetben (címlapon, emléktáblán, sírfeliraton stb.) olvasható, például: A Magyarországról is látható legutóbbi teljes napfogyatkozásra (1999) biztosan sokan emlékeznek. A Hale–Bopp-üstökös 18 hónapig (1995–1997) fénylett az éjszakai égbolton.

 

Az AkH. 2015. vonatkozó szabálypontja: 297.

További forrás: Laczkó Krisztina – Mártonfi Attila 2008. Helyesírási tanácsadó. 321. oldal.

2023. 12. 05.

Idei adventi kalendáriumunkban a számok, illetve a számokat tartalmazó szerkezetek helyesírásának főbb kérdéseit érintjük néhány mondatban.

Ma az évszámok toldalékolásával foglalkozunk.

 

A napot jelölő számokhoz hasonlóan az évszámokhoz is kötőjellel – és pont nélkül – kapcsoljuk a toldalékokat, például: az 1572-es szupernóva-robbanás; a Halley-üstökös felfedezése 1758-ban.

 

Az AkH. 2015. vonatkozó szabálypontja: 298.

További forrás: Laczkó Krisztina – Mártonfi Attila 2008. Helyesírási tanácsadó. 321. oldal.

2023. 12. 04.

Idei adventi kalendáriumunkban a számok, illetve a számokat tartalmazó szerkezetek helyesírásának főbb kérdéseit érintjük néhány mondatban.

Ma a napot jelölő számjegyek névutós alakjainak helyesírásával foglalkozunk.

 

Tegnap a napot jelölő számok toldalékos alakjainak helyesírását vettük górcső alá, ma pedig az olyan szerkezeteket ismertetjük, amelyekben névutós szerkezetek szerepelnek. Ilyen esetekben a napot jelölő számok után vagy a pontot, vagy a birtokos személyjelet ki kell tenni, például: 1957. október 4. óta vagy 1957. október 4-e óta (az első műhold fellövésének időpontja); 1781. március 13. és 1846. szeptember 23. között vagy 1781. március 13-a és 1846. szeptember 23-a között (az Uránusz és a Neptunusz felfedezésének időpontja), 2006. augusztus 24. után vagy 2006. augusztus 24-e után (a Pluto törpebolygóvá minősítésének időpontja).

 

Az AkH. 2015. vonatkozó szabálypontja: 299.

További forrás: Laczkó Krisztina – Mártonfi Attila 2008. Helyesírási tanácsadó. 322. oldal.

2023. 12. 03.

Idei adventi kalendáriumunkban a számok, illetve a számokat tartalmazó szerkezetek helyesírásának főbb kérdéseit érintjük néhány mondatban.

Ma a napot jelölő számjegyek toldalékolásának helyesírásával foglalkozunk.

 

Ahogyan azt már tegnap érintettük, a dátumban a napot jelölő arab szám után pont áll. Viszont ha toldalék kapcsolódik hozzá, akkor a pont elmarad, és a toldalékot kötőjellel kapcsoljuk a számjegyhez. Fontos még megjegyezni, hogy az -n rag előtt mindig kötelező a birtokos személyjel (pl. 3-án, 29-én), a többi rag előtt pedig vagy megjelenik (pl. 5-éig, 30-ától), vagy elmarad (pl. 6-ig, 31-ről). A tegnapelőtt tárgyalt szabályokat is felidézve az elseje, elsején, elsejéig stb. szóalakok helyes számjegyes írása tehát: 1., 1-je vagy 1-e, 1-jén vagy 1-én, 1-jéig vagy 1-éig; az elseji vagy elsejei alakoké pedig: 1-i, 1-ji vagy 1-jei.

 

Az AkH. 2015. vonatkozó szabálypontja: 298.

További forrás: Laczkó Krisztina – Mártonfi Attila 2008. Helyesírási tanácsadó. 322. oldal.

2023. 12. 02.

Idei adventi kalendáriumunkban a számok, illetve a számokat tartalmazó szerkezetek helyesírásának főbb kérdéseit érintjük néhány mondatban.

Ma a keltezéssel foglalkozunk.

 

Keltezéskor az arab számmal írt évszámot a teljesen kiírt, rövidített vagy (római vagy arab) számmal jelölt hónap, azt pedig az újfent arab számmal írt nap követi. Ez utóbbit vagy ponttal zárjuk, vagy – pont nélkül – kötőjellel kapcsoljuk hozzá a birtokos személyjelet. Az évszám, a hónap és a nap közé szóköz kerül.

Ezek alapján az alábbi helyes keltezési formákat kapjuk:

 

1969. július 20.,

1969. július 20-a,

1969. júl. 20.,

1969. júl. 20-a,

1969. VII. 20.,

1969. VII. 20-a,

1969. 07. 20.,

1969. 07. 20-a (az első holdra szállás időpontja).

 

Az AkH. 2015. vonatkozó szabálypontja: 295.

További forrás: Laczkó Krisztina – Mártonfi Attila 2008. Helyesírási tanácsadó. 320–322. oldal.

2023. 12. 01.

Idei adventi kalendáriumunkban a számok, illetve a számokat tartalmazó szerkezetek helyesírásának főbb kérdéseit érintjük néhány mondatban.

Ma a hónap első napjának lehetséges írásmódjaival foglalkozunk.

 

Tudom, hogy már nem először kerül elő, de talán érdemes újra és újra elővenni ezt a példát, legalább mindenki jól megjegyzi. :-) Mivel tavaly már sikerült szép tömören összefoglalnom az idevágó szabálypontokat, ezúttal kivételesen szó szerint idézem magamat:

 

A magyar helyesírás szabályai című akadémiai szabályzatnak a 2015 előtt érvényben volt 11. kiadása (a továbbiakban: AkH. 1984.) még csak a j-s (vagyis az 1-jén) formát ismerte el helyesnek, de a 2015-ös 12. kiadás (AkH. 2015.) 298. pontja alatt már a j nélküli (1-én) forma is szerepel. Az elseje, elsején, elsejéig stb. szóalakok számjegyes írásformája tehát 1. vagy 1-je, 1-én vagy 1-jén, 1-ig vagy 1-jéig stb. is lehet.

 

Ígérem, holnaptól már nem „konzervből” dolgozom. ;-)