Idei adventi kalendáriumunkban a magyar helyesírás történetének néhány fontos állomását mutatjuk be pár mondatban.
Ma (és holnap) a XVIII–XIX. század fordulójának nagy helyesírási vitájával a jottista-ipszilonista háborúval foglalkozunk. Most e vita utolsó, kétszáz éves ellentéteket lezáró szakaszának időrendjét tekintjük át, holnap pedig az elméleti hátteret, a két tábor érveit és ellenérveit ismertetjük röviden.
Fábián Pál (1967) szerint ezek az évszámok, illetve az ekkor megjelent művek jelentik a vita főbb fordulópontjait:
1793: Verseghy Ferenc helyteleníti a jottista írásmódot (Prolodium).
1795: Révai Miklós bírálja Verseghy Prolodiumát, és a jottizmus mellett száll síkra; ugyanebben az évben a Debreceni Grammatika is határozottan elítéli az ipszilonizmust.
1800: Baróti Szabó Dávid az y-t védi, bár kezdetben a jottizmus híve volt (Orthographia- és Grammatica-béli észre-vételek).
1805: Verseghy ismét támadja a jottizmust (Ungarische Sprachlehre; Tiszta Magyarság).
1806: Révai saját neve és álnév (Fényfalvi Kardos Adrián) alatt is támadja Verseghyt és az ipszilonizmust (Elaboratior Grammatica Hungarica; Verseghy Ferentznek megtsalatkozott illetlen motskolódásai a’ Tiszta Magyarságban).
1808: Pápay Sámuel az ipszilonista írásmód igazát bizonyítja (A’ Magyar Literatúra esmérete).
1808: Czinke Ferenc, a budai egyetem magyar nyelv és irodalom professzora – akinél Vörösmarty is tanult – egyetemi székfoglalójában a jottizmus mellett tesz hitet (Beszéd a magyar nyelv ügyében).
1816–1818: Verseghy utolsó műveinek megjelenési szakasza, mindben az ipszilonista érvek felsorakoztatásával (Epitome…, Analiticae…, Magyar Ortografia…, Magyar Grammatika…, Felelet).
1817: Kassai József a jottizmus igazát fejtegeti (Magyar Nyelvtanító Könyv).
1821: Kiadják a Nemzeti Múzeum 1817-ben feltett kérdéseire beérkezett pályamunkákat, amelyek mind a jottizmust képviselik (Kolmár József: Próbatétel…; Gáti István: Elmélkedés…; Georch Illés: A’ magyar helyes írás’ fő rendszabásairól).
1821: Vörösmarty Mihály megírja az Y-háborút, egy tréfás színművet, amelyben a jottizmus mellé áll.
1826: Téti Takács József az ipszilonista álláspont érveit fejtegeti a Tudományos Gyűjtemény hasábjain.
1832: Megjelenik az első akadémiai helyesírási szabályzat, amely a jottizmus mellett dönt (Magyar helyesírás’ és szóragasztás’ főbb szabályai)
Felhasznált irodalom: Fábián Pál 1967. Az akadémiai helyesírás előzményei. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése